2012. február 22., szerda

Barangolások Észak-Írországban

A Belfastban töltött néhány hónap alatt szerencsére volt alkalmam kicsit jobban körülnézni a szigeten. Az észak-ír fővárosból egy rövid buszos utazást követően Antrim megye atlanti partvidékén lélegzetelállító látvány fogadott bennünket.


Az Óriások útja, azaz a Giant’s Causeway alig néhány kilométerre fekszik a whiskey gyártásáról is ismert városkától, Bushmillstől, illetve Portrushtól. Az UNESCO által a világörökség részévé választott terület vulkáni tevékenység által jött létre és körülbelül 40000 szabályos sokszög alakú bazaltoszlopot foglal magában.


Ez a csodás természeti képződmény több millió évvel ezelőtt alakult ki és nyerte el mai formáját. Akkoriban ezen a területen nagy volt a vulkáni aktivitás. A kitöréseket követően a láva folyamatos lehűlése alakította ki ezeket a szabályos, szorosan egymás mellé illesztett, puzzle jellegű bazaltoszlopokat. A világon csupán néhány helyen találkozhatunk hasonló képződményekkel - Magyarországon a Badacsonyi-hegységben.



A korabeli ember számára kezdetben elképzelhetetlennek tűnt, hogy a természet képes legyen ilyen alkotásokra, így egy monda terjedt el a bazaltoszlopok létrejöttével kapcsolatban. A legenda szerint ugyanis két óriás (egy ír és egy skót) viaskodásából jött létre: az ír utat épített, hogy eljusson a skótig, ellenfele azonban megijedt tőle és lerombolta azt. Így kapta a nevét az Óriások útja - és valóban a bazaltoszlopok másik része Skóciában található.


Ma a Giant’s Causeway nyitott a turisták számára, a kirándulók több útvonalon járhatják be a területet. Sétálhatunk közvetlenül a part mentén, hullámok zaját hallgatva, de választhatjuk a hosszabb utat is (érdemes!), ha szeretnénk felülről is látni a festői tájat.



Távolodva az Óriások útjától, a Causeway Coastal útvonalat követve, következő megállónk a Dunluce Castle. A romos, elhagyatott vár gyönyörű, regénybe illő formájával kiemelkedik a tengerparti sziklákon. Háttérben a végtelen kék tengerrel már sok-sok festőt megihletett.



A bejáratnál többnyelvű tájékoztatót – még magyart is – kaphatunk a vár regényes történetéről. Az erődítmény eredetijét a XIII. században építették, normann stílusban, majd néhány évszázaddal később renoválták. Egy hatalmas vihar következtében azonban a vár konyhája leomlott és a tengerbe zuhant. Az írek szerint ez volt a tündérek bosszúja, amiért az itt lakók rabul ejtettek egy tündérlányt.


Ha már a Causeway Coastal Route-on járunk, semmiképpen ne hagyjuk ki Carrick-a-Rede kötélhidat. Aki elég bátor, néhány fontért cserébe akár át is kelhet az évente újracsomózott, 30 méterrel a tenger fölött himbálódzó hídon. Az átkelőt körülbelül kétszáz éve használták először, amikor is halászok igyekeztek átjutni a túlsó szigetre. Ha sikeresen átértünk a túloldalra, szemünket a festői sziklás-homokos tengerparton pihentethejük.




Kapcsolódó bejegyzések: Belfast, Belfast..., Írország szíve: Dublin

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése